Ajánló
Mountaindub - Mystery Babylon

A mindent vivő szófazene vasárnapi melankóliához
Csukd be a szemed egy pillanatra, és képzeld magad egy gyönyörű tó partjára egy meleg nyári napon. A tegnap este szándékosan túltolt buli után csak sínylődsz az árnyékos 40 fokban és épp azon gondolkodsz, hogy gyümölcsös limonádéval vagy gyógysörrel kezdd a napod. Az összes idióta haverod ébren van már, Te pedig csak tovább szikkadsz és tudod: valamit azonnal tenned kell.

 

A lehető legfinomabb megoldással szeretnéd az agyadat a gondolataid helyretételére ösztönözni, így elindítod a Mountaindub lélekgyógyító Mystery Babylon című albumát. A spanok másnapos hápogása helyett végre valami értékelhető hanghullámok járják körbe a táborhelyet, Te pedig elégedetten nézel végig a tavat körülölelő, gyönyörű erdőn - a mai első feladatodat kitűnően teljesítetted.

Mire a képzeletbeli vállonveregetés megtörtént és a gondolatmenet végére érsz, elkezdődik az -amúgy misztikus 432 Hz-re hangolt- album második trekkje. This is the antidote - énekli a csengő hangú Amira Lacrima, és elindulsz a hűtő felé. A délelőtti meleg már perzseli a bőröd, Te pedig megígéred magadnak, hogy vitamindús egészség-limonádét fogsz inni, jól tudva, hogy ma is komoly elhajlást fog megvilágítani a lemenő nap fénye.

 

A hűtőhöz érve látod, hogy valaki az összes gyümölcsöt feláldozta egy liter vodkaszódáért. Átmenetileg korlátozott kognitív képességeidnek köszönhetően csak bambulsz a hűtőbe, mintha az segítene bármit is a helyzeteden. Arra ocsúdsz, hogy valaki megkérdezi: -te, ezt nem is vágom, ez az új Thievery Corporation album, vagy mi?! 

 

Csak nézel az emberre, ha lehet még hülyébben, mint előzőleg a hűtőbe, aztán rájössz, hogy nem véletlen a kérdés. A Temple of I & I című album egyik zenéje, a Letter to the editor ugrik be a pütyörgések hallatán, de azt is szeretjük, a kulturált mintavételezés pedig a folyamat része, szóval inkább csak legyintesz és kiveszed a vodkaszódát.

Az első izmos korty után érzed, hogy ez kicsit erős indítás, de punci nem lehetsz, így kiülsz a stégre a többi idiótához és megígéred magadnak, ha már hülye vagy, legalább okosan leszel hülye. 

 

A lassításhoz tökéletes aláfestés, mi több segítség a következő szám. Csak nézed a madarakat, milyen könnyen és légiesen oldják meg a dolgot. Elszállnak, és nem úgy mint Te tegnap este. Cserélnél velük. Ehelyett persze inkább csak nézed őket, szemeddel bárgyún követed ahogy a tó víztükre fölött a nap felé veszik az irányt. Valami hiányzik.

 

A következő pár percben a tegnap estéből néha visszacsapongó spiritualitás ejt rabul. Rájössz, hogy a legjobb érzések egyike a jelenlét. Amikor rendesen nincsen semmi, ami foglalkoztat, átéled a környezeted minden egyes rezdülését, eggyé válsz az egész világgal és csak azt akarod, hogy ami most történik, soha ne érjen véget. Bambán nézel és az élet metamegfejtései mellé lágyan szólnak a keleti fűszerezésű lányvokálok. Időutazol és reméled, hogy a mennydörgés is csak a zene része.

 

A teljes átszellemültségedből smooth landing-gel vezet az út tovább a keleti fuvolák és psy-dub inspirálta ritmusok felé. A napszemüveg! Az hiányzik! Lassan 100 éves tibeti bölcsre hunyorogtad magad, és a vodkaszóda is legalább olyan jól esik, mint a hűs víz, amibe a lábad lógatod.

Felkelsz az amúgy is kényelmetlenné váló stégről és nekiállsz a lehetetlennek: összerakni a tegnap estét legalább annyira, hogy a napszemüveged megtaláld. Kocsi, sátor, ház, tábortűz környéke, asztalok. Mindenhol megnézted, de sehol sem találod. Kálváriád közben aki szembejön veled megkérdezed, de valahogy mindenki csak kiröhög és ráadásul jogosan: most valóban szükséged lenne rá, tegnap éjjel pedig csak rajtad volt, mert miért ne.

A kereséstől elfáradva beülsz a nyitott csomagtartóba, pont a végtelenségig szeretett mélyládád mellé az árnyékba.

 

Ez még a vodkaszódánál is jobb döntésnek bizonyul. A Water level kellemesen masszírozó, lágy basszusát leginkább csodaszerként jellemeznéd, és mire a hátizmaid mérsékelten lelazulnak bevillan egy kép a tegnap estéről: kesztyűtartó kinyit, napszemüveg feltéve.  

Visszavánszorogsz a csapathoz, végignézel magatokon és eszedbe jut egy sokat látott háborús sereg képe az utolsó, sorsdöntő csata előtt. 

 

Mikor ezt kimondod, csak röhögtök, és inkább töltesz még egy vodkaszódát, de csak okosan. 

-Hallod, nincs valami vidámabb zene, már jókedvünk is lehet, nem csak fejfájásunk?!

-Tesáim, a pillanatot meg kell élni, a jó dolgokra pedig várni kell.

Pedig a Mr. Leader is jó zene, amúgy is a Te kocsidból szól, tehát ez az album végigpörög és kész. Valójában ezt senki sem bánja, csak be kellett valamit szólni az ilyenkor kicsit nehezebben emészthető gondolatokat kiváltó muzsika miatt. Paff a bűvös sárkány. Belegondolsz és rájössz: ha minden beszólás helyett egy építő jellegű gondolat lenne, az emberek egyéni szintjein bekövetkező változások miatt gyorsan és nagyot fordulna a világ. Te legalább mindent megteszel, és ez fontos.

 

Az eleinte baljósan terjengő mollok és az elrepülő kacsák hápogása közben rájössz, hogy vasárnap van. A legjobb cimbijeiddel füstölögtök és vodkaszódáztok egy erdő közepén a tó partján. 


Holnap hétfő, és ugyanezt fogjátok csinálni. Imádod. Tudod, hogy amikor még messze lesz a jóidő és hétfőn már dolgozni kell, erre a pillanatra fogsz gondolni. Átéled minden egyes percét, emlékszel az illatokra, a lágyan simogató szellőre és az egészet teljessé teszi az univerzum frekvenciájára hangolt mézédes dub. 

Egy pillanat alatt kiráz a hideg, kinézel az ablakon és az esős borongós tavaszi délután félhomályában rájössz, hogy holnap dolgozol. Csak rákattintasz a lejátszásra.

 


 RebelBassCrew - 2019-03-10
#ZENEI AJÁNLÓ
#dub
#chillout
#szófazene
#flashback
#nyár
#smooth
#mountaindub
#summervibes